• Fontos meghatározni az Ausztriában értékesíteni kívánt termékeket vagy szolgáltatásokat, valamint pontosan ismerni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a vásárlókat a tényleges vásárlásra lehet a jövőben ösztönözni.
• A vállalkozás létrehozása során érdemes helyi szakemberek – például adótanácsadók és ügyvédek – tanácsát kérni.
• Érdemes kiemelni, hogy az üzleti környezet (pl. hatóságok, társadalombiztosítás, bankok, bíróságok és támogatást nyújtó szervezetek) nem összehasonlítható más országokkal. Az ottani szabályok gyakran eltérőek, vagy egyáltalán nem érvényesek Ausztriában.
• Tisztában kell lennie azzal is, hogy Ausztria nem számít alacsony adózású országnak a magasabb – azaz évi € 60.000-tmeghaladó – jövedelmek esetében.
 

GmbH, OG vagy KG alapításához nincs szükség ausztriai lakóhelyre.

Elméletileg nincs szükség ausztriai lakóhelyre; ugyanakkor rendelkeznie kell tényleges irodával vagy üzlethelyiséggel. Az egyszerű levelezési cím nem elegendő. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem Ausztriában laknak, és kizárólag külföldi ügyfeleknek állítanak ki számlát, nem minősülnek ausztriai egyéni vállalkozónak.

Az ügyvezető számára nem kötelező követelmény a német nyelvtudás. Számos osztrák bank azonban csak olyan ügyfeleket fogad, akik németül, vagy angolul beszélnek. Kivételt képeznek Burgenland bizonyos fióktelepei, ahol a magyar nyelvet is elfogadják. Ausztriában minden esetben a német a hivatalos nyelv és célszerű, ha van a vállalatnál olyan személy, aki beszél németül; ennek a személynek azonban nem feltétlenül kell a vezetőség tagjának lennie.

A vállalatvezetésnek és a tulajdonosoknak büntetlen előélettel kell rendelkezniük. A hatóságok ezt ellenőrizhetik.

A székhelynek olyan irodának vagy üzlethelyiségnek kell lennie, amely saját bejárattal rendelkezik és ahonnan a vállalkozó irányíthatja az üzletmenetet. A cégalapítás előtt minden vállalkozónak ajánlott felkeresnie a tervezett helyszínt és ellenőriznie annak alkalmasságát. Az osztrák adóhatóság nem fogadja el az egyszerű postacímet székhelyként.

A cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt az adóhatóság ellenőrzi az építőipari cégeket, hogy megállapítsa, rendelkeznek-e tényleges, megfelelő felszereltséggel ellátott irodával.

GmbH (magyarul: Kft) – lehet egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság is
OG (magyarul: közkereseti társaság) – legalább két tag
KG (magyarul: betéti társaság) – legalább egy általános tag és egy korlátolt felelősségű tag
Einzelunternehmer (magyarul: egyéni vállalkozás)
Protokollierter Einzelunternehmer (magyarul: cégbíróságon bejegyzett egyéni vállalkozás)

Egy osztrák korlátolt felelősségű társaság minimális alaptőkéje € 10.000. Ennek legalább felét (€ 5.000) alaptőkeként egy osztrák banknál letétbe kell helyezni.

A korlátolt felelősségű társaságot (GmbH) közjegyző előtt kell bejegyezni; egyszemélyes GmbH-k alapítása is lehetséges. Egy ügyvéd elkészítheti az alapító okiratot, de magát az alapítást nem végezheti el. Ha legalább egy részvényes nem beszél németül, bíróság által hitelesített osztrák tolmácsra van szükség. Az alapítás után bankszámlát kell nyitni, amelyre a törzstőkét befizetik. Az ügyvéd benyújtja a cégbejegyzési kérelmet, amely alapján a cégbíróság bejegyzi a társaságot a cégnyilvántartásba.

A GmbH alapítási folyamata a cégbejegyzésig általában egy–két hónapot vesz igénybe. Ez az időtartam magában foglalja a bankszámlanyitást, az adószám megszerzését és a szükséges üzleti engedélyek beszerzését. Építőipari tevékenységet végző GmbH esetében azonban – a képesítések elismerése és a szükséges engedélyek beszerzése miatt – a bejegyzési folyamat akár négy–hat hónapig is eltarthat.

Az OG vagy KG bejegyzése iránti kérelmet a cégbírósághoz kell benyújtani. A kérelem aláírását közjegyzőnek kell hitelesítenie, vagy azt a bíróság előtt kell megtenni. A kérelemhez a cégaláírás-mintát is csatolni kell. A benyújtott kérelem alapján a cégbíróság bejegyzi a közkereseti társaságot (OG) vagy a betéti társaságot (KG) a cégnyilvántartásba. Az OG és a KG alapításához írásbeli társasági szerződés megkötése nem kötelező.

Közkereseti társasághoz (OG) nincs tőkekövetelmény. Betéti társasághoz (KG) csak a korlátolt felelősségű társasági tagnak (kültag) kell legalább € 100 tőkét befizetnie.

Léteznek „szabad” (nem szabályozott) és „szabályozott” iparűzési tevékenységek. A szabályozott tevékenységek folytatásának feltétele a szükséges szakmai képesítés igazolása, valamint a külföldön megszerzett képesítések elismertetése.

A szabad tevékenységek közé tartozik például: kereskedelem, informatikai szolgáltatások, reklám és marketing, lakossági takarítás, valamint a kisüzemi vendéglátás.

A szabályozott tevékenységek közé tartozik például: építőipar, a villanyszerelés, víz-gázvezeték-szerelés, általános vendéglátás, takarítási szolgáltatások és a tetőfedés.

Ha a vállalat ügyvezetője nem rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, alkalmazhatnak egy „szakmai ügyvezetőt”. A szakmai ügyvezető olyan szakképzett vezető, aki felelős a jogszabályi előírások betartásáért, és akinek a szokásos heti munkaidő legalább felében a vállalatnál kell dolgoznia.

Ausztriában számos ágazatban léteznek úgynevezett kollektív szerződések. Ezek a munkáltatók és a munkavállalók közötti megállapodások, amelyek a konkrét munkakör és a szakmai tapasztalat alapján pontosan meghatározzák a béreket. A bérek szabadon történő megállapításra csak nagyon kevés ágazatban (pl. autókölcsönzés) van lehetőség.

Igen, a legtöbb ágazatban biztosítják a 13. és a 14. havi fizetést. A 13. havi fizetés az úgynevezett szabadságpénz („Urlaubsgeld”), amely általában minden év június 30-án esedékes. A 14. havi fizetés az úgynevezett karácsonyi pénz („Weihnachtsgeld”), amely általában minden év november 30-án esedékes. Mindkét kifizetés adókedvezményben részesül.

Nagyságrendi becslésként: éves nettó bér × 2 = teljes bérköltség vagy éves bruttó bér × 1,5 = teljes bérköltség.

Ausztriában a korlátolt felelősségű társaságok (GmbH-k) a keletkezett adóköteles nyereségük után társasági adót fizetnek, melynek jelenlegi mértéke 23%.

Az egyéni vállalkozók, valamint a közkereseti társaságok (OG) és a betéti társaságok (KG) tagjai jövedelemadót fizetnek; ennek mértéke progresszív, a jövedelem szintjétől függően 0% – 55% között mozog.

.

Általánosságban elmondható, hogy Ausztriában az évi kb. € 15.000-t meg nem haladó jövedelem után nem kell jövedelemadót fizetni, amennyiben a jövedelem kizárólag osztrák forrásból származik. Ha valaki a jövedelmét több országból (pl. Magyarországról és Ausztriából) szerzi, érdemes adótanácsadóhoz fordulni az adókötelezettség tisztázása érdekében.

Az ausztriai vállalkozók mentesülnek az áfafizetés alól, ha éves árbevételük nem haladja meg az € 55.000-t. Az értékhatár alatt is előnyös lehet azonban az áfafizetési kötelezettség önkéntes választása, különösen abban az esetben, ha a vállalkozás ügyfelei kizárólag más vállalkozások.

Megjegyzendő, hogy az érvényes közösségi adószámmal rendelkező külföldi vállalkozások részére nyújtott, egyéb szolgáltatások (például tanácsadás) nem számítanak bele az € 55.000 forgalmi értékhatárba.

A vállalkozók esetében a társadalombiztosítási járulékok – akárcsak a jövedelemadó – a jövedelem nagyságától függenek. A járulékkulcs az első két évben a jövedelem körülbelül 21%-a, ezt követően pedig mintegy 25%-ra emelkedik. A társadalombiztosítási járulékok üzleti költségnek minősülnek és csökkentik a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles jövedelmet.

Erre a helyzetre konkrét uniós szabályozások vonatkoznak. Erősen ajánlott tapasztalt adótanácsadóhoz fordulni az ügyben, akár Ausztriában, akár Magyarországon. Alapszabály, hogy a társadalombiztosítási járulékot csak egyetlen országban kell megfizetni.

Az a tulajdonos, aki legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik egy GmbH-ban és ezzel egyidejűleg ügyvezetőként is tevékenykedik, önálló vállalkozónak minősül; azaz nem áll munkaviszonyban és nem tekinthető alkalmazottnak. Társadalombiztosítási járulékot és jövedelemadót mind az ügyvezetői fizetése, mind a kapott osztalék után fizet.